Választási rendszer...avagy azok akik az ÖN fotói alapján ítélnek!

Az önkormányzati választáson a megyei (fővárosi) és helyi (kerületi) önkormányzati képviselőket, a polgármestereket és a fő polgármestert, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselőket választják meg. A megyei és helyi önkormányzati választáson azok választhatnak, akiknek az adott településen/megyében van az állandó lakcímük. A magyar állampolgárság nem feltétel, de hiányában, minden esetben regisztrálni kellett. Nincs választójoga annak, akit a bíróság bűncselekmény elkövetése vagy belátási képesség korlátozottsága miatt kizárt ebből a jogból. Szintén feltétel a nagykorúság (betöltött 18. életév, illetve 16. életév feletti házas, vagy elvált személy). A nemzetiségi önkormányzati választáson az szavazhat, aki megadott határidőig az adott nemzetiséghez tartozónak vallja magát.

A választáson mindazok választhatóak, akik választójoggal rendelkeznek, továbbá a külföldön élő magyar állampolgárok is elindulhatnak a választáson; a helyben lakás nem feltétel.

Önkormányzati választások 2019.

A megyei közgyűlés választása

Mind a 19 megyében egyfordulós, listás választás van. A megszerezhető mandátumok száma a megye lakosságszámától függ. Az a párt(szövetség) állíthat listát, amely a megye lakosság 0,5%-ának megfelelő ajánlást össze tud gyűjteni. A mandátumkiosztás az ún. D'Hondt módon történik; de csak azok a pártok kapnak mandátumot, amelyek a szavazatok 5%-át (kettőnél 10%, háromnál vagy többnél 15%-át) elérték. A megyei jogú városok a választás szempontjából nem képzik a megye részét.

A települési önkormányzati választás

A közgyűlés választásának szabályai attól függnek, hogy a település lakossága meghaladja-e a 10 000 főt. A képviselő-testület létszáma itt is a település lakosságától függ. A polgármester, akit külön választanak meg, tagja és egyben vezetője is a közgyűlésnek, képviselő-testületnek.

Települések tízezer lakóig

Az ilyen települések mindegyike egy választókerületet alkot. Jelölt az lehet, akit a választók legalább 1%-a ajánlott. Szavazáskor az összes jelölt neve egy közös szavazólapon szerepel, a választópolgár pedig legfeljebb annyi jelöltre szavaz, mint ahány fős a képviselő-testület. Érvényesek azok a szavazólapok is, amelyeken ennél kevesebb jelölt neve mellé tettek a szavazók X-et (vagy keresztet). A képviselők a legtöbb szavazatot kapó jelöltek lesznek.

Lakosság Képviselők

1–100 2

101–1000 4

1001–5000 6

5001–10 000 8

Települések tízezer lakó fölött

Az ilyen településeket egyéni választókerületekre osztották fel (számukat törvény határozza meg), a körzetben – ahol a jelöltséghez a lakosság 1%-ának ajánlása szükséges – a legtöbb szavazatot kapó jelölt lesz a képviselő. A képviselővé nem vált jelöltek szavazatait pártonként összeadják (feltéve, hogy a párt a körzetek legalább felében állított jelöltet), és a Sainte-Laguë-módszerrel kiosztják róla a törvényben meghatározott mandátumszámot. Csak az a lista kaphat mandátumot, amelyik a kompenzációs szavazatok számának (csak a listát állító pártokét összeadva) az 5%-át elérte. Az 5%-os küszöb két jelölő szervezet közös listájánál 10%-ra, három vagy több esetén pedig 15%-ra nő.

Lakosság Képviselői helyek

Egyéni Kompenzációs Összesen

10 001 – 25 000 8 3 11 25 001 – 50 000 10 4 14

51 001 – 75 000 12 5 17 75 001 – 100 000 14 6 20 100 000 felett 14,

és minden további 10 000 lakó után +1 6, és minden további 25 000 lakó után +1

forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/2019-es_magyarorsz%C3%A1gi_%C3%B6nkorm%C3%A1nyzati_v%C3%A1laszt%C3%A1s